Szeresd önmagad, hogy társra lelj

Az elménkben önmagunkkal folytatott párbeszéd határozza meg a tapasztalatainkat, és fontos szerepe van a magány megélésében is.

Ha túlzottan önkritikusak vagyunk, kockázatvállalási készségünk és kísérletező kedvünk még inkább csökkenni fog. Ha erőteljesen bíráljuk magunkat, különösképpen a párkereséssel kapcsolatban, a kellemetlen érzések felerősödnek. Érthető, ha bármit megteszünk azért, hogy elkerüljük ezeket az önkritikára hajlamosító helyzeteket (így például kockázatot sem vállalunk), ennek eredménye azonban egy szegényes élet lesz. Az életben és a szerelemben is az a feladatunk, hogy a saját utunkon haladjunk, olykor akár egy még ki nem taposott ösvényen. Ha bízunk önmagunkban, a hitünk segít végigjárni ezt az utat, hiszen biztosak vagyunk benne, bármilyen fájdalmas is elesni, fel tudunk állni és megerősödve haladhatunk tovább.

Jobb önértékelés = jobb kapcsolatok 

Önértékelésünk az önmagunk tiszteletére és fontosságának felismerésére való, velünk született képességen alapszik. Ha bízunk magunkban, és hiszünk a képességeinkben, a kapcsolataink és életünk más aspektusai, mint a munkánk, a pénzügyeink és az egészségünk is biztos lábakon áll majd. Ha viszont túl kicsi az önbizalmunk, nehezebben találjuk meg a ránk váró lehetőségeket és kihívásokat. Megfelelő magabiztossággal szélesebb határok között mozgunk, és könnyebben elviseljük, ha rossz bánásmódban részesülünk. Ha viszont túl nagy az önbizalmunk vagy az egónk, elszigetelhetjük magunkat másoktól azzal, hogy felsőbbrendűnek érezzük magunkat, vagy épp képtelenek vagyunk bevallani, ha tévedtünk. A legtöbb dologhoz hasonlóan az önbizalmunk mértéke is változik az életünk során, különösképpen a kihívást jelentő időszakokban csökkenhet, mint például egy szakítást vagy a munkánk elvesztését követően. Önbizalmunk növelésével hosszú távon is könnyebben alakíthatunk ki tartalmas emberi kapcsolatokat, illetve tarthatjuk fenn őket.

Önmagunkkal való kapcsolatunk

Az önmagunkkal kialakított kapcsolatunk nagyobb hatással van a magányhoz való viszonyulásunkra a másokkal való múltbéli vagy jelenlegi kapcsolatainknál. Rendkívül fontos, hogyan bánunk önmagunkkal – ez megmagyarázza azt, miért érezheti magát bizonytalannak egy sikeres milliárdos, míg az asszisztense teljes életet él, elégedett, és tisztában van saját értékeivel. Mindez attól függ, hogyan látjuk és szólítjuk meg önmagunkat. Természetes, ha életünk során olykor rosszabb időszakokat élünk meg, ilyenkor az önértékelésünk is alacsonyabb, például a nagyobb változások idején (mint kamaszkorban). Szintén érthető, ha életünk bizonyos területein nagyobb, más területeken pedig kisebb az önbizalmunk. Előfordulhat például, hogy nagyon jó szakembernek tartjuk magunkat, és még akkor is képesek vagyunk kritikusan gondolkodni, és megoldani a problémát, ha elrontunk valamit. Az ismerkedés területén azonban már egyáltalán nem vagyunk ilyen magabiztosak: talán már az is nehezünkre esik, hogy elküldjünk egy sms-t, vagy minden egyes tettünket megkérdőjelezzük, mert nem hiszünk abban, hogy elég jók lennénk a másik számára. Ha nemrég estünk át egy szakításon, vagy már egy ideje nincs párunk, az önbizalmunk lecsökkenhetett.

Sokat segít, ha felismerjük, hogy ezek az ingadozások az élet természetes velejárói; így ismét reménykedni és hinni tudunk abban, hogy a negatív önértékelésünk javulni fog. Ha gyermekkorunk óta folyamatosan gondjaink vannak az önbizalommal, az ebben a fejezetben helyet kapó történetek és gyakorlatok segítenek majd megszabadulni azon berögződéseinktől, amelyekhez annak ellenére is ragaszkodunk, hogy többé már nem szolgálnak minket.

Hogyan ismerkedjünk magabiztosabban? 

„Nem az a probléma, hogy egyedül vagyok, és valószínűleg egyedül is maradok, hanem az, hogy magányos vagyok, és valószínűleg az is maradok.”

CHARLOTTE BRONTË

Nem meglepő, hogy ismerkedés során csökkenhet az önbizalmunk. A magabiztosságunk minden egyes kudarcba fulladó sms, randevú vagy párkapcsolat után mélyrepülésbe kezd, és meg sem állunk az önostorozásig. Ám ha máshogy viszonyulunk a dolgokhoz, és alkalmazzuk a fentebb leírtakat, az ismerkedés során több pozitív, mint negatív élményben lehet majd részünk.

1. Nyitottan és könnyedén álljunk hozzá a párkereséshez

Vegyük észre, hogy nem élet-halál kérdéssel állunk szemben – csupán egy hozzánk illő társat szeretnénk találni. Ne legyünk nagyon komolyak, de sztoikusak se. Élvezzük a pillanatot, és legyünk nyitottak a lehetőségekre, amelyek jóvoltából fejlődhetünk és tanulhatunk.

2. Nézzünk szembe régi félelmeinkkel

Múltbéli negatív tapasztalataink az eljövendőket is befolyásolhatják, ha nem ismerjük fel azokat a biztonsággal, a bizalommal vagy önmagunk értékével kapcsolatos berögződéseket, amelyek ezekből kifolyólag az elménkben keletkeztek. Ha naplót vezetünk, beszélünk a barátainkkal vagy egy pszichológussal, könnyebben megszabadulhatunk ezektől a félelmektől, és nyithatunk az újabb tapasztalatok felé.

3. Ne adjuk meg magunkat a visszautasításnak

Ha szakított velünk a párunk, vagy egyszerűen nem reagál a megkeresésünkre, könnyen előfordulhat, hogy önmagunkat hibáztatjuk vagy elmarasztaljuk a történtek miatt. Ha megpróbáljuk ehelyett inkább úgy látni a helyzetet, hogy mindössze nem voltunk megfelelő társ a másik számára, máris nem hibáztatunk senkit, és könnyebben továbbléphetünk.

4. Engedjük el a határidőket

A sürgetés, a türelmetlenség és a társadalmi vagy személyes nyomás nem enged teret a kíváncsiságnak, a szórakozásnak és annak, hogy tudatosan jelen legyünk az adott pillanatban.

5. Ismerjük fel, hogy így is teljes emberek vagyunk

Biztosan vágyunk már egy szerető kapcsolatra – mint a legtöbben –, de ha jelenleg még nincs, attól nem leszünk kevésbé ép vagy teljes emberek.

Mitől leszünk mi MI? 

Sokan hajlamosak vagyunk folyamatosan megfeledkezni az erősségeinkről, és a gyengeségeinket helyezni előtérbe, hogy fejleszthessük vagy kijavíthassük azokat. Mivel kapcsolatra vágyunk, mindig arra összpontosítunk, hogyan látnak minket mások, és megpróbáljuk kifejleszteni magunkban a „megfelelő” külső jegyeket, miközben elnyomjuk saját ösztönös tulajdonságainkat, mint az alázat, kíváncsiság vagy beleérző-képesség. Ha egy valódi kapcsolat kialakítása a cél, azzal növelhetjük az önbizalmunkat, ha arra koncentrálunk, mely lényünkből fakadó tulajdonságainkkal tudnánk hozzátenni ehhez a kapcsolathoz.

Az alábbi gyakorlat segíthet enyhíteni gyengeségeink súlyát azáltal, hogy elismerjük mindazon jellemvonásainkat és pozitív tulajdonságainkat, amelyek egyedivé tesznek minket.

• Készítsünk listát az erősségeinkről; fogalmazzuk meg mindegyiket teljes mondatként, mint például: „Azt mondják rólam, jó hallgatóság vagyok.”
• Válasszunk ki három tulajdonságot, és alakítsuk át pozitív megerősítésekké, mint például: „Jó hallgatóság vagyok”, és írjuk fel őket egy-egy post-itre.
• Ragasszuk fel a cetliket a tükörre, a naptárunkba vagy az íróasztalunk közelébe.

Forrás: Társ a magányban

Ajánlott könyv: