“Az erőszak érdekes, ez pedig nagy akadályt jelent a világbéke megteremtésében, s abban, hogy a televíziós műsorok  átgondoltabbak legyenek.” – P. J. O’ROURKE

 

A válság, a konfliktusok és az erőszak 24/7-ben uralják a média témáit. Ha egy idegen beszélne velünk úgy, ahogy a hírközlők teszik, akkor azt mondanánk neki, hogy menjen a francba. Hasonlóképpen, ha a partnereink miatt úgy éreznénk magunkat, ahogyan a címsorok miatt érezzük oly gyakran magunkat, akkor a barátaink sorba állnának, hogy közbeléphessenek. „Dobd ki ezt a bunkót” – biztatnának. A félelemalapú élet termékeket értékesít, gazdaságokat teremt, politikusokat választ és munkát biztosít a nárcisztikusok „repülő majmainak”. De nem ez az igazság a világgal kapcsolatban. A 303. lecke arról biztosít, hogy az együttműködés, a jóság és a szeretet a valódi norma. Azt mondja nekem, hogy amikor „hagyom, hogy a földi hangok elcsendesedjenek”, eltűnnek a látnivalók, amelyekhez hozzászoktam. Annak érdekében, hogy kiszabaduljak a könyörtelen média és a hírek kényszerzubbonyából, egyszerűen megváltoztatom a kérdést. Ahelyett, hogy azt kérdezném, „Mi a baj?”, felteszek egy egyszerű kérdést, amely képes megváltoztatni a világot: „Mi van rendben? Mi mindenért lehetek hálás?”

 

 

ÁTSUHANÁS AZ ÉLETEN

“Suhanj át az életen úgy, mintha az összes teremtmény arra vágyna, hogy tiszteljen és szórakoztasson téged.” – ROB BREZSNY

 

Ha valaha is sétáltál egy háromévessel (ha még nem, vedd fel ezt a bakancslistádra), tudod, hogy mindent észrevesznek, és mindent értékelnek. Nézd, egy katica! Nézd, egy kavics! Nézd, rugdoshatom az utcán. Így érzem magam, ha „Nem hagyom, hogy a világom elhomályosítsa a Szeretet látványát”, ahogy a 304. lecke tanítja. Megtanulom, hogy az észlelés egy tükör, és nem tény. Megtanulom, hogy a világ, amit megfigyelek, a tudatállapotom kivetülése. Ha megáldom a világot, és a szeretet fényével nézek, olyan vagyok, mint egy hároméves, aki állandóan mutogat, és állandóan azt mondja: „Nézd!”

 

ADJ EGY ÖTÖST!

 

“Gyakorlatilag az összes betegség, amely az embereket éri, a tudatlanság következménye – így vagy úgy.” – ELLEN LANGER

 

A 305. lecke békét ígér – mélységet és csendet. Bár nem ad specifikus instrukciókat, hajlok a következő technika felé: Vedd észre a mostot. Ahelyett, hogy számolnám a lélegzetemet, vagy egy mantrát ismételgetnék, vagy merev háttal ülnék egy párnán, inkább adok egy ötöst. Aktívan észreveszek öt új részletet, bárhol legyek is. Lehet, hogy azt gondolod, hogy úgy ismered a szobát, a kávézót, vagy bármit, ahol éppen vagy, mint a tenyeredet. De tényleg így van? Éppen ezért nézd meg a tenyeredet, és próbálj néhány új részletet észrevenni rajta. Legközelebb, ha találkozol a pároddal vagy egy barátoddal, legyen az a dolgod, hogy észreveszel rajta öt új részletet. Amikor elkezded „észrevenni a mostot”, minden, amit eddig magától értetődőnek hittél, hirtelen életre kel. Az emberek, a helyek és a dolgok szó szerint kiugranak a dobozból, ahová betömted őket. A dolgok észrevételének egyszerű cselekedetével egyre inkább ráeszmélsz arra, hogy az esetek többségében valójában  korlátoztad magad a világ megtapasztalásában. Ma elengedem a kontrollt, és belépek a mostba, ahol megtalálom a zavartalan, teljes mértékben kizökkenthetetlen békét.

 

HIDD EL: A TÜNDÉRMESE IGAZ!

 

Minél inkább keresed a szinkronitást, annál varázslatosabbá válik az életed. Te vagy a mágus, aki zöldre festi a füvet. – ROBERT ANTON WILSON

 

Az ego olyan, mint a magas ember, aki előttünk ül a színházban vagy a baseballmeccsen. Tökéletes látványban volt részed, amíg meg nem jelent. Tuti hely volt arra, hogy lásd a fényt, a ragyogást, azt a látványt, amit a 306. lecke ígér. De amikor az a fránya ego megjelent, a széles karimájú kalapjával és az irdatlan popcornos vödrével, s teljesen eltakarta a látványt, a kép átalakult egy Wes Craven-horrorfilmmé. Ma boldogan magam mögött hagyom a színházat, s kilépek oda, ahol a transzcendens az egyetlen dolog, amit valaha is láthatok.

 

Ajánlott könyv:

Pam Grout – A CSODÁK TANÍTÁSA EGYSZERŰEN