Azt mondhatjuk, hogy sok szempontból ma az egészség aranykorát élünk. A helyes táplálkozás és a mozgás fontosságáról már a gyerekkoromban, az 1980-as és ’90-es években is sokat lehetett hallani, egyvalamiről azonban nem esett szó: kevesen beszéltek a mentális jóllétről és az elme-test kapcsolatról. Az egészségnek erről az aspektusáról alig esett szó. A mentális egészség egyszerűen nem kapott elég figyelmet, pedig rendkívül fontos kérdés.
Ez mára megváltozott. Kultúránkban széles körben ismert, hogy az elménk és a testünk kapcsolatban állnak egymással. Nyíltan beszélünk mentális egészségünkről, és egyre többen fordulnak az ősi bölcsességet magában hordozó, az elme és a test szoros kapcsolatát hangsúlyozó meditáció és jóga felé. Az egészség tekintetében a tudatosság és a lehetőségek elképesztő korát éljük. Ironikus módon, bár az eszünkkel megértjük az elme és a test kapcsolatának fontosságát, csődöt mondunk ennek alkalmazásában, és életmódunkkal sem segítjük mentális és fizikai egyensúlyunkat. Hatalmas rajtunk a nyomás, hogy a világ felé azt mutassuk, „jól” vagyunk, és valóságunk kozmetikázott változatát a közösségi médiában is dokumentáljuk, mintha jóváhagyást várnánk másoktól. Magunkra vesszük az „őrülten elfoglalt vagyok” kultuszát, kérkedünk azzal, milyen stresszesek vagyunk, és úgy hangoztatjuk kialvatlanságunkat, mintha dicsőség lenne. Dobálózunk az olyan kifejezésekkel, mint az „énidő”, de nem értjük a jóllét igazi lényegét. A többségünk csak akkor fordul komolyan elméje és a teste felé, ha már baj van. Ha megbetegszünk vagy kimerülünk, ha már túlságosan stresszesek vagyunk, vagy ha úgy érezzük, felemészt minket a szorongás, a depresszió vagy a mentális köd. Ilyenkor önmagunk megnyugtatásául belekezdünk egy újabb divatos diétába, kipróbálunk egy új edzésformát, vagy lemegyünk az edzőterembe, azt remélve, hogy ettől majd jobban érezzük magunkat. Egy ideig talán tényleg így is lesz, ez azonban nem tart sokáig.
Éppen az utolsó simításokat végeztük a könyvön, amikor a koronavírus-járvány közepén találtuk magunkat. Világszerte rengeteg országban vezettek be tilalmakat, és rendelték el, hogy az embereknek otthon kell maradniuk. Távolságot kell tartanunk egymástól, és nem vehetünk részt társasági eseményeken, például egy baráti vacsorán vagy személyi edzésen sem, hogy megelőzzük a vírus terjedését. Sokszor eszembe jut, milyen szerencsés vagyok, amiért otthonról is dolgozhatok, és hogy hálásnak kell lennem azért, hogy a barátaim és a családom is biztonságban van, és hogy rendszeresen tartjuk egymással a kapcsolatot telefonon. Nekünk, akik itthon maradhatnak, könnyű dolgunk van, míg az orvosoknak vagy azoknak, akik kulcsfontosságú munkát végeznek, kockáztatniuk kell az egészségüket, hogy mi biztonságban lehessünk. Be kellene látnunk, hogy az életben csak egyszer adódó lehetőséget kaptunk ahhoz, hogy végre komolyan vegyük a lelassulást. Ha elszalasztjuk az alkalmat, és nem vesszük a lapot, a hosszú távú változás lehetőségének pillanatát is elmulasztjuk.
A mostani ideális időszak arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan érezzük magunkat, mik az igazán fontos dolgok a számunkra, és mivel töltjük az időnk nagy részét. Ideális időszak arra, hogy elgondolkodjunk azon, mit tennénk, ha bármit megtehetnénk. Most újra kitalálhatjuk, mit tegyünk, ha megrekedtünk. Leegyszerűsíthetjük az életünket, ha túl elfoglaltak vagyunk. Békére találhatunk, ha szorongunk. Most befelé fordulhatunk, átrendezhetjük magunkban a dolgokat, és oda irányíthatjuk az energiánkat, ahová igazán szeretnénk.
Mélyen legbelül arra vágyunk, hogy megszabaduljunk a stressz mérgező körforgásától, a szorongástól és a bizonytalanságtól. Kellemetlen bevallanunk, mennyire eltávolodtunk valódi önmagunktól, mentális, fizikai és spirituális egészségünktől és emberi kapcsolatainktól. Egy jobb és boldogabb életre vágyunk, de nem tudjuk, hol kezdjük. Függőjévé váltunk annak, hogy másra bízzuk a jóllétünket. Pedig ahelyett, hogy felugranánk az első szembe jövő vonatra, ami villámgyors javulást ígér, hátrébb kellene lépnünk egyet. Meg kellene állnunk, és megnyomni az újraindítás gombot.
Azok az ősi gyakorlatok, amiket ma nagyon sokan a „jólléti kultúra” részeként értelmeznek, egy egészen más korban fejlődtek ki. Egy olyan korban, amiben az emberek még nem próbáltak olyan sok mindent belepréselni egy napba. Az ájurvéda, a jóga, a meditáció és a különböző gyógyító technikák olyan emberek önmegfigyelésein, próbálkozásain és kudarcain alapulnak, akik mind azt a küldetést választották maguknak, hogy megismerjék önmagukat, és a megszerzett tudást a közösségükkel is megosszák. Ezekben az ősi társadalmakban egy olyan praktikus egészségmegőrző rendszer honosodott meg, melynek segítségével az egészség és a jóllét megőrzése is a mindennapi élet szerves részévé válhatott, és ami nem várta ki, amíg valaki megbetegszik. A shiatsut, az ősi kínai gyógyászaton (TCM) alapuló japán „testmunkát” például eredetileg az otthonukban, egymáson gyakorolták az emberek, hogy megőrizzék az egészségüket. El tudod képzelni, hogy az emberek ma ugyanezt tegyék a családtagjaikkal?
Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezekben a gyakorlatokban gyógyító erők lakoznak, és hogy ezek a gyakorlatok bennünk is ott rejlenek. A válaszokat nem kívül kell keresnünk. A jóga akkor hoz változást az életünkbe, ha testünk a mozdulatokon keresztül harmóniába kerül az elménkkel. A meditálás akkor ér el változást, ha lecsendesítjük a gondolatainkat, és kapcsolatba lépünk azzal, aki vagyunk. Az ájurvédával akkor érünk el változást, ha az elfogyasztott étellel újra kapcsolatba lépünk a természettel és az évszakokkal. Persze vásárolhatunk is olyan dolgokat, amik emlékeztetnek minket valódi önmagunkra, és segítenek, illetve arra ösztönöznek, hogy pozitív változásokat érjünk el, de egyáltalán nem szükségesek.
A valódi gyógyulás egyszerű, és belül kezdődik: azzal a döntéssel és elhatározással, hogy változást akarunk elérni.
Fontos szem előtt tartanunk, hogy ezek az ősi praktikák csak akkor érnek valamit, ha be tudjuk őket illeszteni modern életünkbe és szükségleteinkbe. A legtöbbünk számára az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a megszerzett tudást átültessük a gyakorlatba. Hogy végre megtegyük a szükséges lépéseket életünk megváltoztatása felé, hiszen vágyunk arra, hogy jobban érezzük magunkat. És hogy mindennap végezzük ezeket a gyakorlatokat.
Erről szól ez a könyv. A Tiszta test, tiszta elme egy 28 napos program, ami megmutatja, hogyan használhatod az ősi és modern gyakorlatokat, és hogyan erősítsd meg az elméd és a tested kapcsolatát. Egy méregtelenítő terv az elméd és a tested számára, amivel egészségesebb és fenntarthatóbb szokásokat alakíthatsz ki magadnak. Azt fogom megmutatni neked, hogyan építsd be a jóllétet életed minden egyes területébe, és hogyan fogalmazz meg olyan „tisztaélet-célokat”, melyek az egészségedre és az életedre is pozitív hatással lesznek.
A 28 napos utazás négy fő részből áll, és mindegyik rész egy hétig tart. Az egyes hetek életed legfontosabb területeire fókuszálnak, és azt mutatják meg, hogyan nyomd meg azon a területen a szokásaidat újraindító gombot.
Az 1. hét a mentális tisztulásra fókuszál, hiszen minden az elmével kezdődik. Ezen a héten arra koncentrálunk, hogy újrakalibráld a szokásaidat, egyensúlyt teremts a munkád és a magánéleted között, fenntarthatóbb tempóban éld az életed, és újra kapcsolatba kerülj önmagaddal és másokkal.
A 2. hét a spirituális méregtelenítésről szól. Itt arra koncentrálunk, hogy felfedezd spirituális oldaladat, beépítsd az életedbe a mindennapos meditációt, és tudatosabban élj.
A 3. hét a táplálkozásra fókuszál. Kivonulunk a konyhába, és megtanuljuk táplálni és szeretni a testünket az ájurvéda vagy más kipróbált bölcsességek szemüvegén át.
A 4. hét a mozgást helyezi előtérbe. Újradefiniáljuk a mozgást, hogy másképp gondoljunk a testünkre és a testünkkel való kapcsolatra.
A négyhetes utazás alatt olyan gyakorlatokat és praktikákat mutatok neked, amik nekem és a tanítványaimnak is beváltak. Az utazás során érdemes lesz naplót vezetned, amibe feljegyezheted az összes gondolatodat.
A Tiszta test, tiszta elme egy terv, amivel téged szolgáló szokásokat sajátíthatsz el, és ráléphetsz egy olyan útra, amin közelebb kerülsz az általad vágyott élethez, és ahhoz, ahogyan érezni szeretnéd magad. Ha belevágsz ebbe az utazásba, fontos tisztában lenned azzal, hogy az olyan ősi gyakorlatok, mint a meditáció, az ájurvéda és a jóga, nem idegenek a számunkra. Mindenkiben ott vannak, és csak arra várnak, hogy felfedezzük őket. A valódi jóllét kulcsa nem az, hogy megveszünk bizonyos termékeket vagy felszereléseket, vagy hogy elérünk egy bizonyos célt, például egy adott testsúlyt vagy egy meghatározott számú tornagyakorlatot. Arról szól, hogy valódi változásokat érünk el, és szembenézünk a minket visszatartó, pusztító szokásainkkal. Csak így találkozhatunk önmagunkkal az út során, és csak így haladhatunk egy olyan élet felé, amiben az elménk és a testünk harmóniában élnek egymással.
Ha húzós a napom, megpróbálok beiktatni egy második zuhanyzást is. Nem azért, hogy még tisztább legyen a testem, hanem mert szeretem megtapasztalni ezt a fajta „újraindítást”. Ez lehet akár délután is, a lényeg, hogy azt mondhassam, „kezdjük újra a napot”. Ezen az utazáson és ezzel a könyvvel elvezetlek téged oda, ahol levetheted magadról a valódi önmagadra rakódott rétegeket. Hogy végre kiléphess a mókuskerékből, és békére lelj a testeddel, hogy megértsd, ki vagy, mit akarsz, és hogyan szolgálhatnád ezt a világot.
A Tiszta test, tiszta elme a te személyes programod az újratervezéshez, egy második zuhanyzáshoz. Elsajátíthatod vele, hogyan tápláld az elméd, a tested és a lelked. Azoknak az ősi gyakorlatoknak a modern formába öntött változatait is megismerheted, melyek még jobbá teszik az életedet, és lecsökkentik a benned rejlő lehetőségeket korlátozó szokásokat. Legyen ez az utazás emlékeztető számodra, milyen nagy bölcsesség rejlik benned, amely csak arra vár, hogy felfedezd. Engedd meg magadnak, hogy lelassulj, kapcsolatba lépj az érzékeiddel, és visszatérj önmagad legesszenciálisabb változatához. Itt az ideje, hogy élj, és élvezd a legjobb életedet.
- április – Tara Stiles
Forrás: Tiszta test, tiszta elme