„Felemelem a kezem és adok egy ötöst a tükörképemnek.” – ez az a szokás, amit Mel Robbins minden reggel elvégez. A személyiségfejlesztés szószólója és nemzetközi hírű bestselleríró az 5 másodperces szabály című könyve után egy újabb életfilozófiát tár az olvasóközönség elé. Adj egy ötöst magadnak!  Tényleg ilyen egyszerű volna?

Mi az az egyszerű szokás, ami tartósan boldogabbá, egészségesebbé, eredményesebbé és kreatívabbá tesz?

Mel: Nagyon elcsépelten hangzik, de higgyetek nekem, ezen az egyszerű szokáson végzett kutatás elképesztő.

Akkoriban, amikor túlhajszolt voltam és úgy éreztem, hogy legyőztek az élet nehézségei (helló, járvány!), tettem valamit, ami egyszerre volt érzelgős, meglepő – és módfelett átalakító.

Az „ötös” szokásnak hívom: Minden reggel, azzal a szándékkal állok szembe a fürdőszobatükörrel, hogy meglássam, mármint valójában LÁSSAM a nőt, aki visszanéz. Kitalálom, mire van szüksége (Több szórakozásra? Némi kedvességre? Egy kis csendre?) és eldöntöm, hogyan fogom azt aznap megadni neki. Aztán felemelem a kezem, és adok egy ötöst a tükörképemnek.

Tudom, hogy ez hihetetlenül csöpögősen hangzik, de mielőtt elkezded forgatni a szemed és abbahagyod az olvasást, hadd áruljam el: ügyvéd voltam. Szkeptikus és cinikus vagyok a gyors megoldásokkal szemben. Sosem ajánlanék valamit, amit nem támaszt alá kutatás.

Az „ötös” szokástól hatalmas változás állt be a boldogságomban, a kedvemben és az energiámban – és nem csak nekem. Magyarázat nélkül posztoltam egy képet magamról, ahogy ezt teszem, és hamarosan ezrek írtak, és osztották meg velem, hogy ők is pacsiznak magukkal, és hogy ettől jelentős változást vesznek észre a kedvükben és a magabiztosságukban.

Valami, ami ennyire művi és egyszerű, hogy lehet ilyen hatékony és ragályos? Elkezdtem válaszok után kutatni.

Az egyéves kutatási projektem egy rakás információt tárt fel a pacsizás motivációs erejéről. Meginterjúvoltam olyan embereket, akik ötöst adtak maguknak, és beszéltem a legnevesebb viselkedésváltozás-kutatókkal és idegtudományi szakértőkkel. Elmerültem a motivációról, a boldogságról, az önbecsülésről és a vezetői képességekről szóló tanulmányokban, kutatásokban és irodalomban.

Ennek a szokásnak mély és lenyűgöző tudományos háttere van. Tudom, hogy szeretitek a kutatásokat, ezért szeretnék megosztani veletek néhány dolgot, amit találtam. Ennél sokkal mélyebben belemegyek a témába az új könyvemben, az Adj egy ötöst magadnak!-ban, de lássuk most a legfontosabbakat.

Először is, dr. Daniel Amen, aki az agy egészségével foglalkozó orvosi szaktekintély, azt mondja, hogy az ötös szokás javítja kedvünket, magabiztosságunkat és energiánkat, mert az agyunk egy csepp dopamint kap minden egyes pacsitól. Így változik hangulatunk csapnivalóról istenivé.

 

Ennyi az egész. Egy életnyi pozitív emlékünk van a másokkal való pacsizásról. Mikor adunk valakinek egy ötöst, az azt is jelenti, hogy „Hiszek benned”. „Szeretlek.” „Menni fog!” „Meg tudod csinálni!” Így, amikor a tükörhöz emeljük a kezünket, mindez a pozitív berögződés összeolvad a tükörképünkkel.

 

 

Az ezzel foglalkozó kutatási területet neurobikának hívják. A neurobika mentális gyakorlatokkal új idegpályákat teremt az agyban úgy, hogy olyan rendhagyó módon alkalmazza az érzékeket, mint a tükörrel való pacsizás. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) hasonló testi/agyi gyakorlatokat használ a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára létrehozott gyakorlóiskoláiban. A pacsizáshoz kötődő pozitív társítások használata a leggyorsabb módszer a tükörképünkhöz kapcsolódó új idegpályák létrehozásának, és még csak el sem kell utaznunk ezért Cambridge-ig.

 

Az „ötös” szokás reggeleinkbe való beemelésével
támogatjuk önbizalmunkat, motivációnkat és természetesen boldogságunkat is.
Kialakul egy teljesen új, szerető kapcsolat önmagunkkal (valamint egy pozitívabban gondolkozó agy).

 

Nem kell elhinned nekem. Csak csináld öt napig. Miért addig? Mert az első néhány napban ellen fogsz állni neki. Normális, ha így teszel – elvégre ez egy új szokás. Ne törődj az ellenállással, csak csináld. Öt napon belül pozitívabbak lesznek az automatikus reakcióid, a hiedelmeid, és az agyadban kialakuló új idegpályák.

Mi az, amit 18 éves korodban még nem, de ma már tudsz a boldogságról?

Az, hogy nem vagyok felelős mások boldogságáért, és ők sem felelősek az enyémért.

Lenyűgöző kutatást végeztél. Mi lepett meg vagy hozott lázba leginkább téged vagy az olvasóidat?

Valószínűleg 45 évet töltöttem zavart idegrendszerrel, mivel életem nagy részében szorongással küzdöttem. Gyermekkori traumák miatt állandóan feszült voltam, és tanult védekező mechanizmusommá a szorongás vált. A járvány után minden ember zavart idegrendszerrel, szorongással és valószínűleg traumával él együtt.

Az egyik legbámulatosabb dolog, amit az új könyvemhez – Adj egy ötöst magadnak! – való kutatásomban megtanultam, hogy meg kell nyugtatnunk idegrendszerünket, mielőtt agyunk képes valamire koncentrálni vagy újat tanulni. Gondoljunk csak bele, ha úgy megyünk munkába, hogy úgy érezzük ki fognak rúgni minket, semmiképpen sem tudnánk egy matematikai probléma megoldására koncentrálni. Túl zaklatottak vagyunk hozzá. Nyugodjunk meg, mielőtt gondolkozunk. Logikus, ugye?

Megtudtam, hogyan lazíthatom el feszült szimpatikus idegrendszeremet azzal, hogy átváltok a paraszimpatikus idegrendszeremre. Itt a rövid magyarázat rá: Testünkben fellelhető egy bolygóideg nevezetű kincs. Ez az idegrendszerünk egy afféle kikapcs/bekapcs gombja. Nyugodt és kiegyensúlyozott „kikapcsolt” állapotunk bír a legnagyobb erővel. Én ezt úgy hívom, hogy „ötöst adni a szívünknek”, és írok róla az Adj egy ötöst magadnak! 13. fejezetében.

Tegyük a kezünket a szívünkre, és szóljunk így magunkhoz: „Jól vagyok, biztonságban vagyok, szeretve vagyok.” Ismételjük el annyiszor, amennyiszer szükséges. Ha sokáig ismételgetjük, észre fogjuk venni, hogy ez igaz. Valóban jól vagyunk, biztonságban vagyunk és szeretve vagyunk. Azt is észrevesszük majd, hogy kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat a testünkben és készen állunk a napra. Nyugodtabb az idegrendszerünk, így tiszta fejjel és magunkhoz kapcsolódva haladhatunk tovább.

Észrevehetünk egy mintát. A boldogságtippek, amiket adok egyszerűek, sőt első látásra csöpögősek, de hatalmas mennyiségű tudományban gyökereznek. Szeretem, ha valami könnyű, egyszerűen megjegyezhető, ingyenes, és mindenkinél beválik, akik kipróbálja.

Előfordult már, hogy olyan egészséges szokást vettél fel, ami kihívást jelentett, vagy megszabadultál egy egészségtelen szokástól? Ha igen, hogy csináltad?

Régebben a negatív hang a fejemben könyörtelen és teljességgel lelombozó volt, és összekapcsolódott az általam érzett szorongással.

Nagyjából egy évtizede feltaláltam valamit, amit öt másodperces szabálynak hívok. Ez egy újabb, szuper egyszerű, tudományosan alátámasztott eszköz, amit arra használhatunk, hogy abbahagyjuk a halogatást és akcióba lendüljünk.

Ahhoz, hogy megszakítsunk valamilyen negatív mintát (mint a halogatás, negatív belső monológ vagy aggódás) vagy szokást (mint a cigarettázás vagy a falánkság) adnunk kell magunknak egy öt másodperces időablakot, melyben átvesszük az irányítást és cselekszünk.

Számoljunk visszafelé öttől, és amikor elérjük az egyet, rögtön ugorjunk át a következő cselekvésre. Számoljunk: 5-4-3-2-1 és cselekedjünk.

Én arra használom az 5-4-3-2-1-technikát, hogy félbeszakítsam a tökfejet az agyamban, aki azt mondja, hogy „Túl hűvös van ma ahhoz, hogy kint eddz” vagy „Késhet egy napot a projekt”. Ezt használom arra is, hogy elcsendesítsem aggodalmam (szorongós emberként doktorim van aggódásból). Csak elszámolok öttől egyig, és azt mondom: „Nem gondolok erre.” És folytatom a napomat.

Itt a tudományos magyarázat: Az öt másodperces szabály úgy működik, mint egy kód a motivációért.

 

Megzavarja az idegdúcainkba programozott, önsorsrontó szokásokat, a visszafelé számlálás pedig életre kelti a homloklebenyünket. A szokások kutatói ezt nyitó szertartásként minősítik.

 

 

Az öt másodperces szabály egyszerű trükként indult, amit azért találtam ki, hogy ki tudjak kelni az ágyból életem legrosszabb pillanatában, de világjelenséggé nőtte ki magát, amely milliók életét változtatta meg. A szabályt már gyermekorvosok is használják, hogy segítsenek a szorongással élő gyerekeken; veterán szervezetek arra használják, hogy átkeretezzék a traumát kiváltó pontokat, és 111 olyan emberről tudok, akit megakadályozott az öngyilkosság elkövetésében.

Hogy írnád le magad, mint Védelmező, Érdeklődő, Lázadó vagy Engedelmeskedő?

Egyértelműen Engedelmeskedőként. Szerettem volna Lázadó lenni, mert az menőbben hangzik. De én Engedelmeskedő vagyok.

Az igazat szólva, szeretek az emberek kedvére tenni. Szeretem, amikor az emberek boldogok. Szeretem, amikor mindenki jól érzi magát. És igen, dolgozom ezen – vagyis, jobban szólva, dolgozom vele. Ismerem ezt a hajlamomat, és amikor felfigyelek rá, ügyelek arra, hogy ne essek a csapdájába.

Az, hogy adok egy ötöst a tükörképemnek, segít kézben tartanom ezt a dolgot. Az, hogy mindig az emberek kedvére akarunk tenni, a bizonytalanságunkból fakad – magunkon kívül keressük a megerősítést.

Ha képesek vagyunk szembeállni a tükörrel és meglátni az embert, aki keményen dolgozik, és akinek szüksége van támogatásra és elismésre, aztán megerősítjük saját magunkat, akkor már nem fogunk azon aggódni, hogy mit gondolnak rólunk mások. Ha hozzám hasonlóan te is mindig az emberek kedvére akarsz tenni, imádni fogod az „ötös” szokást. Megtanítja, hogyan hagyjunk fel azzal, hogy a külső elvárásokra és eredményekre koncentráljunk, és segít egy olyan szokás kialakításában, mellyel magunkban keressük a megerősítést.

Átéltél már villámcsapáshoz hasonló helyzeteket, amikor hirtelen egy könyv elolvasásának, egy baráti beszélgetésnek, egy kerek születésnapnak vagy egy egészségügyi problémának köszönhetően változtatni voltál képes?

2008-ban csapott belém a villám, mikor mélypontra kerültem. A férjemnek és nekem majdnem egymillió dollár adósságunk volt, én pedig úgy néztem szembe a problémáimmal, hogy leittam magam, és mindenért a férjemet próbáltam hibáztatni.

Olyan fojtogató volt a szorongásom, hogy alig bírtam kikelni az ágyból. A villámcsapás pillanata ezzel a gondolattat jött el: Talán, ha úgy kilőném magam az ágyból, ahogy a NASA lövi ki az űrhajókat az űrbe, nem feküdnék itt az aggodalomtól sújtva.

Ekkor találtam ki az öt másodperces szabályt, amit az előbb ismertettem. Elkezdtem visszafelé számolni, 5-4-3-2-1, csak hogy kimásszak az ágyból. Rájöttem, hogy a változtatás titka abban rejlik, hogy a tétovázásnak abban az öt másodpercében cselekszünk. A pszichológusok úgy magyarázzák ezt, mint egy agytrükköt, ami elmozdít a gondolkozástól a cselekvés felé.

Csupán néhány ilyen egyszerű szokással megváltoztathatod az életedet. Remélem, hogy az öt másodperces szabályról olvasni villámcsapásszerű pillanat volt számodra.

Van a szakterületeden olyan gyakori tévhit, amit szeretnél kijavítani?

Igen! Az, hogy valami baj van veled, ha próbálod megváltoztatni az életedet.

Az ember arra lett kitalálva, hogy nőjön, változzon és tanuljon. Ha olyan vagy mint én, az óriási baklövések, kudarcok, tévedések és a lelkifurdalás azok, amelyek a legtöbbet tanítanak, és amik a legnagyobb áttörést jelentik.

Talán ezért próbál legtöbbünk titokban megváltozni. Azonban bizonyítottan nem így lehet a legjobb eredményeket elérni. A leggyorsabb és legegyszerűbb módja annak, hogy megváltoztasd az életedet az, ha együtt csinálod másokkal. Tehát, ha úgy érzed, hogy elakadtál, és frusztrált, magányos, esetleg túlterhelt vagy, hadd segítsek neked.

Kérlek csináld meg az ötnapos kihívásomat, az „ötös” kihívást. Nem kerül semmibe, és emberek tízezreivel fogod együtt csinálni. Megadom neked a löketet, az eszközöket, a tréninget, az energiát és a pozitív közösséget, amire most szükséged van. Ezenkívül a kihívás minden napján kapsz tőlem tréninget is.

Segítek, hogy megtörd a kételkedést, ami visszatart, és megtanítalak, hogyan vedd kezedbe az irányítást, ötösönkét haladva. Ne hagyd ki – pontosan erre van szükséged. Találkozunk az „ötös” kihívásban.

Forrás: https://gretchenrubin.com

 

Ajánlott könyvek:

ADJ EGY ÖTÖST MAGADNAK!

A siker alapelvei könyv

5 MÁSODPERCES
SZABÁLY

A SEDONA-
MÓDSZER