Szeretetteljes kapcsolatok – Kvantumfizika, rezgés, szerelem

Dr. Lipton könyvében feltárja, hogyan hozhatjuk létre az életünkben ezt a mindent elsöprő boldogsággal, szeretettel és szerelemmel teli hatást, amelyre mindannyian vágyunk, és azt is, hogy a legtöbben miért veszítjük el idejekorán. Élvezetesen, közérthetően mutatja be a kvantumfizika (jó rezgések), a biokémia (szerelmi bájitalok) és a pszichológia (a tudatos és tudat alatti elmék) hatását a szeretetteli kapcsolatok kialakításában és fenntartásában.

„A nászúthatás: a végtelen szeretetből fakadó boldogság, szenvedély, energia és egészség állapota. Az életed olyan csodálatos, hogy alig várod, hogy felkelj, elkezdődjön a napod, és hálát adj az univerzumnak, hogy élhetsz.”

A szomszédomtól kirázott a hideg. Nagyon keményen dolgoztam azon, hogy felülemelkedjek zsigeri ellenérzésemen. Hiszen már nem szabadgondolkodású professzor voltam, hanem megvilágosodott, spirituális tudós. A pozitív gondolkodásra összpontosítottam, ami azt jelentette, hogy nem akartam az emberi ragadozókra gondolni, vagy akár csak tudomásul venni létezésüket. A megbocsátásra próbáltam fókuszálni. A szomszédom ördöginek tűnt számomra, és nagyon hasonlított egy olyan férfira a múltamból, aki a bíróságra rángatott, valakire, akiről azt gondoltam akkor, hogy megváltozhat, ha megbocsátok neki. Semmitmondó beszélgetéseket folytattam vele, hogy legyőzzem az utálatom. Azon dolgoztam, hogy kulturáltan tudjak vele beszélgetni. Sikerült. Az elmém racionalizálta a dühöt, amelyet minden alkalommal éreztem, amikor megláttam, és úgy tekintettem rá, mint a New Age-vezeklés valamilyen formájára.

Körülbelül egy évvel azután, hogy megismerkedtem „ragadozó” szomszédommal, megérkeztek a költöztetők, hogy Barbadosról Grenadába vigyék a holmimat. Amikor áthelyezett az orvosi iskola, ahol tanítottam, azt gondoltam, hogy a jótékonyságomat duplán is jutalmazták. Egyrészt soha többé nem kell látnom azt az embert, akitől még mindig kirázott a hideg. Másrészt azt gondoltam, hogy az ösztöneim félrevezettek, hisz segített minden vagyonomat (egy bőrönd kivételével, amivel még gyorsan kiugrottam az Egyesült Államokba), beleértve a szeretett csúcskategóriás fotós felszerelésemet is, a teherautóra rakodni. „Végül is nem is olyan rossz fiú”, mondta a racionális elmém.

Akkor szembesültem az igazsággal, amikor visszarepültem a Karib-tengerre, és megtudtam, hogy a cuccaim soha nem fognak megérkezni. Ragadozó szomszédom a szállítóiroda irodájába ment egy nappal azután, hogy elhagytam Barbadost, lemondta a szállítmányt, visszatéríttette a pénzemet, ellopta az összes holmimat, majd eltűnt Barbadosról. Ami a megbocsátás és a pozitív gondolkodás leckéje kellett volna, hogy legyen, végül arra tanított, hogyan kezeljem, hogy elvesztettem mindenemet. Újra. Ez volt a negyedik, és remélem, utolsó alkalom, hogy elvesztettem az összes vagyonomat. Igen, eseménydús életem volt!
Ennek a fejezetnek minden ingóságom elvesztésénél is fontosabb momentuma, hogy megtanultam, milyen fontos, hogy bízzunk a megérzéseinkben, a „rossz rezgés” és a „jó rezgés” érzékelésében.

Ezen a bolygón minden organizmus elsődleges kommunikációs eszköze a rezgés (más néven energia).

Megtanultam azt a kemény leckét, hogy hatalmas hibát követünk el, ha figyelmen kívül hagyjuk. És ezt a hibát mi, emberek állandóan elkövetjük. Felülírjuk a megérzéseinket, amikor racionális elménk a szavakra összpontosít, különösen akkor, ha behízelgő csalók szólnak hozzánk. A szavakkal az a gond – bármennyire szeretem is őket –, hogy elfedik a sokkal megbízhatóbb energetikai kommunikációt.

A nászúthatás megteremtéséhez élned kell csodálatos, veleszületett képességeddel, a jó és a rossz rezgés érzékelésének képességével. 

Figyelmen kívül hagyjuk az olyan figyelmeztető jeleket, mint például amikor valaki azt mondja, hogy szeret, és hazudik. Bűntudatunk van (ahogy nekem is volt a szomszéd iránti erős ellenszenvem miatt), ezért racionalizálunk, és azt mondogatjuk magunknak, hogy bizonyára tévedünk, hisz olyan jó dolgokat mond, és végül is szeretjük őt, és a szeretet mindent felülír. Vagy figyelmen kívül hagyjuk a jó rezgéseket. Nagyszerű ez a lány, de soha nem működne, mert nem az én típusom.
Hidd el, az energetikai síkon továbbított üzenetek nem New Age-varázslatok. Valójában ez a kvantumfizika fő iránya – és igen, elértünk ennek a fejezetnek a valódi témájához!

Bármennyire pontosak is a newtoni alapelvek az anyagi világra nézve, egyszerűen nem elegendők ennek a világnak a magyarázatához, aminek részei a jó és a rossz energiahullámok, csodával határos gyógyulások, a pszichés kommunikáció és a nászúthatás.

A kvantumfizika arra tanít minket, hogy minden, amit anyagi természetűnek gondoltunk, nem az. Az univerzumban minden anyagtalan energiából áll, és minden energiát sugároz.

Tudományosan elismert tény, hogy minden atom és minden molekula fényt sugároz és fényt (energia) nyel el. Mivel minden organizmus – te is, én is – atomokból és molekulákból áll, így hát minden élőlény energiát sugároz („rezgés”). De az, hogy rendszeresen egy színpadon állsz, és előadást tartasz a nászúthatásról anélkül, hogy leesnél a színpadról, nem azt mutatja, hogy fizikai lény vagy, és hogy az a színpad, amin nem esel át, anyagi természetű? – mondhatnád tiltakozva. Nem és nem! A színpadon örvénylő energián állok, ezért nem esek le róla (bár egyszer mégis leestem, de ez egy másik történet). Az pedig, hogy amikor rám nézel, fizikai lényt látsz, csak illúzió. Nincs semmiféle fizikai testem, azt látod, ahogy a fény fotonjai lepattannak rólam! Hacsak nincsenek kvantumfizikai ismereteid, biztos vagyok benne, hogy nem hiszel nekem, és szilárdan meg vagy róla győződve, hogy anyagi világban élünk. Hidd el, a kvantumfizika alapelvei éppen olyan furcsák, mint amilyen csodálatosak. .

A tornádót a benne kavargó por és törmelék miatt látod csupán. Valójában az atomi „nanotornádók” által generált erők lényegesen erősebbek, mint a Katrina hurrikán által generált erők. Ezeknek az erőknek köszönhető, hogy amikor színpadon vagyok, nem esek át rajta. A lábam alatt atomi nanotornádók billiói örvénylenek. Az atomok örvényekből állnak. Ez azt jelenti, hogy az atomokból álló molekulák energiaörvények; tehát a molekulákból álló sejtek szintén energiaörvények; ahogy a több billió sejtből álló emberek is. Igaz, hogy úgy nézünk ki, mintha fizikai természetűek lennénk, de ez csupán illúzió, a fény trükkje. Mindannyian energiák vagyunk!

Miután elfogadtuk, hogy alapvetően energetikai lények vagyunk, elválaszthatatlanul összekapcsolódva azzal a hatalmas, dinamikus energetikai mezővel, amelynek részesei vagyunk, már nem tekinthetjük magunkat erőtlen, elszigetelt egyéneknek, akik véletlenül megnyerték a darwini evolúciós lottót. Ahogy korábban már a misztikusok is megmondták, az univerzumban minden mindennel összefügg.

Kvantumfizikai értelemben a szeretet – a boldogan éltek, míg meg nem haltak – konstruktív interferencia, más néven jó hangulat. A jó hangulat a természet nyelvén azt jelenti: jó helyen vagy, a megfelelő emberrel.

Ha csak egy szobában tartózkodsz valakivel, aki harmóniában van veled, emeli az energiád; együttesen olyan hullámokat, rezgéseket hoztok létre, amelyek nagy energiájú hullámokat produkálnak. Másrészt a destruktív hatás, más néven rossz hangulat, a természet eszköze arra, hogy figyelmeztessen a lehetséges veszélyekre. A párkapcsolat rossz hangulata lehet az idegrendszer figyelmeztetése arra, hogy rossz emberrel lógsz. Az energetikailag diszharmonikus viszony valószínűleg veszekedésekkel terhelt – már akkor is depressziós vagy, ha a pároddal egy szobában kell lenned.

Ahhoz, hogy valóban megértsük gondolataink és hiedelmeink potenciális erejét, nézzük meg a kvantummechanika egy másik elvét, a „nonlokalitást”, amelyet Einstein emlékezetesen „távoli, kísérteties cselekedetnek” hívott. Kiderült, hogy amint egy kvantumrészecske kölcsönhatásba lép (vagy kvantumnyelven „összefonódik”) egy másik részecskével, függetlenül attól, hogy hány kilométerre vannak egymástól (vagyis nem lokálisak), mechanikai állapotuk összekapcsolt állapotban marad.  Nem számít, mekkora távolság választja el őket, amikor a polaritás vagy az egyik részecske perdülete megváltozik, ikerének polaritása vagy spinje vele egyszerre változik. A kvantum-nonlokalitás az elmék között is előfordul. Gondoljunk csak szeretteinkkel történő események megérzéseire.

Az összefonódás a „vonzás törvényének” és a kevésbé ismert, és személyesen relevánsabb „taszítás törvényének” alapvető eleme, amely megmagyarázza, mit vonzol be az életedbe, és mit taszítasz el.

Fontos a szenvedélyesen negatív, félelmetes és dühös gondolataidat és érzelmeidet szenvedélyesen pozitívakra változtatni a nászúthatás létrehozása érdekében.

Ha mindig a korábbi párkapcsolat generálta haragot sugárzod, akkor ugyanaz a fajta pusztító kapcsolat fog megjelenni az életedben. Ha kerülöd az ilyen negatív gondolatokat és képeket, ezek a jelenetek valószínűleg nem fognak új életre kelni az életedben. Ezen a ponton azt gondolkodhatod (negatívan): Nos, akkor nem nekem való ez a nászúthatás, mert a gondolkodásom negatív, hiszen csak rossz tapasztalataim vannak. Ha kitartó szkeptikus vagy is, íme, néhány jó hír, amin érdemes elgondolkodnod. Még akkor is, ha a kapcsolataid katasztrofálisak voltak, és még mindig keserű vagy miattuk, csak hamisítsd meg egy darabig az emlékeidet. Amikor úgy döntesz, hogy támogató, szeretetteljes és szoros érzelmi kapcsolatra fókuszálsz (még akkor is, ha egy ismeretlen bolygón játszódó jelenetnek vagy nászútnak tűnik, amilyet egyszer, a távoli múltban egy hétig tapasztaltál), akkor tudsz majd egy ilyen párkapcsolatot bevonzani az életedbe.

Nem áll szándékomban az áldozatot hibáztatni. Ha még nem voltunk tisztában azzal, hogy gondolataink és hiedelmeink hogyan befolyásolják világunkat, akkor hogyan is lehetne „hibáztatni” vagy „bűnösnek” tekinteni valakit a múltbeli cselekedeteiért? Alapvető és egyszerű okból nem lehet hibáztatni, bűntudatot vagy szégyent érezni a múltbeli események miatt: ezek a becsmérlő szavak csak akkor alkalmazhatók, ha valaki tudja, hogyan működik valami, és ezzel a tudással felvértezve mégis önmagát vagy másokat romboló magatartást tanúsít.

Nyilvánvaló, hogy az új tudomány bemutatásának célja nem az, hogy végül bűntudat gyötörjön az általad teremtett múlt miatt. Mint most már tudod, ez a negatív érzelem egyébként is csak még több bűntudatot vonz az életedbe! Ezen információk bemutatásának az a célja, hogy ráébredj, mennyire erős vagy. A tudás hatalom, és ezzel az ismerettel fel vagy hatalmazva arra, hogy ezentúl megteremtsd az általad választott életet és kapcsolatot. Mostantól élvezheted és elmerülhetsz az univerzum lüktető, erőteljes energiájában! Ahogy a Johns Hopkins egyetem fizikusa mondja: „Az univerzum testetlen. Szellemi és lelki. Élj és élvezd!”

Élj és élvezd, hogy te vagy a teremtője, nem pedig az áldozata az életednek. Tiéd lehet a párkapcsolat, amire vágysz, az a szerelem, csak használd az elméd, mint egy hangvillát, amely együtt rezeg azzal, amit teremteni akarsz, és ne azon gondolkodj, hogy mit nem szeretnél bevonzani az életedbe!

Forrás: Szeretetteljes kapcsolatok

Ajánlott könyvek: